Somogyország
Somogyvámos határában áll a török időkben elpusztult Csopak falu téglatemplomának romja. A kora gótikus templom egy korábbi XII. századi templomra épült, feltehetően a János templomos lovagrend építette, birtokaikon jellegzetességnek számító gúlatornyot, amely meglepően jó állapotban vészeli át az évszázadokat.
Hegyi iszalag (Clematis montana ‘Rubens’),
most kezdi ontani virágait. Kisebbek a virágai, mint a nemesített hibrideké, de bájos rózsaszín szírmai befestik az egész pergolát hetekre.
Virágzik a szamóca (Fragaria vesca),
mely a rózsafélék családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de annál sokkal ízletesebb gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény.
Még egy kis Somogyország
Szomszédoltunk kicsit Vas megyében…
Jeli Arborétum, Kám.
Gróf dr. Ambrózy-Magazzi István botanikus 1922-ben alapította a ma közel 300 féle havasszépe (Rhododendron) fajtát tartalmazó gyűjteményt, amely februártól június végéig virágzik, a 76 hektáros parkban.
Lombhullató azáleák/havasszépék (Rhododendron japonica ssp.)
ázsiai származásúak. Virágzásuk megkezdődött a Jeli Arborétumban.
Az örökzöld havasszépék (Rhododendron catawbiense ssp.)
észak amerikai származásúak. Virágzásukat néhány hét múlva kezdik.
A most pompásan virágzó liliomfák (Magnolia soulangiana) addigra már levirágoznak.
A következő szomszéd: Veszprém megye.
Somló hegy
Középkori fogadalmi kereszt a Somló-hegy lábánál. Valaha forgalmas szekérút vezetett el mellette, ma egy repce tábla dísze….
A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy. Nevét onnan kapta, hogy egykor szinte teljes egészében som fedte.
Keletkezése: A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannóniai-tó néven ismert.
A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.
A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek. Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is.
A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa, amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.
Jellegzetes bazalt vulkanikus tanúhegy, lepusztulását elősegítette a szél: a Pannon-tenger megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, folyók vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszint lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett.
Medvehagyma (Allium ursinum)
virágzás a Somló-hegy árnyas fái alatt. A medvehagyma fokhagyma illatú és ízű növény. Levele, virágja is ehető. Nyersen, főzve, süteménybe sütve egyaránt finom. Készítenek belőle levest is, de bármilyen fokhagymát kívánó ételbe illik. Korai spenóttal kiváló saláta készül belőle. A legelső természetes, tavaszi, zöld és vitaminforrásunk.
Szent István kilátó
a Somló-hegy csúcsán 1938-ban épült és avató ünnepségére József főherceg is hivatalos volt. 10 ezren vettek részt a megnyitó ünnepségen a korabeli sajtó szerint. A kilátóban hangulatos büfé üzemel és a közönség számára nyitott toronyból káprázatos körpanoráma nyílik a környékre.
Somló vára
feltehetően a tatárjárás után épült a XII. században. Volt a törökverő Kinizsi Pál tulajdonában is, de utolsó katonai jelentősége a kuruc időkre esik, Vak Bottyán foglalja el 1707-ben és újítja fel az erősséget. 1735-1945-ig hosszas pereskedés után az Endrődyek birtokába kerül az akkorra már romvár.
A közelben van az Endrődy kastély is, Dobán. Az 1820 és 1839 között épült kastély és angolparkja a korabeli Magyarország leglátványosabb parképítési beruházása volt, amit a francia Charles Moreau tájépítész tervezett a helyi igen jó adottságokat kihasználva. A kastélypark 260 holdjába 4 dísztó is épült.
Visszaérve túráztunk még kicsit Somogyországban. Cinege 10 teljesitménytúra: Siófok-Töreki-Tóközpuszta-Zamárdi csodaszép időben.
Töreki birtok
Oszlop a legelőn
Töreki halastavak
Töreki nádtetők
Helyben termő, válogatott nádból épültek / épülnek a Balaton környékén is ezek a különlegesen szép, hasznos, hosszú távra tervezett nádtetők.
A középkori Egyházaszamárd
(a mai Zamárdi előd falva) templomának emlékkeresztje, amely a XVI. századi török pusztítás áldozata lett sok somogyi faluhoz hasonlóan. Első írásos említése 1082-ből származik a falunak egy oklevélből.
Virágzó birs (Cydonia oblonga) nagyon elegáns virágaival, szép sima kérgével, kis termetével hangulatos dísze lehet egy díszkertnek is a naspolyához hasonlóan. Nem vagy alig igényel növényvédelmet (permetezést) a többi haszongyümölcsfával ellentétben.
