Ég, föld és víz között, földön és föld alatt

Naplemente a Shkodrai tónál. Fantasztikus táj, színek. Egészen különleges élmény volt látni. A cikkben még igen érdekes helyekről is szó esik.

Közelebb az éghez, a csúcs felé – Montenegro, Majkovac

Majdnem holdbéli táj és hegyek a vízpára felett, Crno Jezero és Crna Gora

Már itthon, Ég és Föld között, Lulla, Magyarország

Ádándi pusztatorony. Valaha Hetye nevű falu templomának tornya volt. A falu temploma mintegy 800 éve épült, a megmaradt csonka tornyában még faragott kő Árpádkori résablak nyomai is láthatók. Ma művelt mezőgazdasági terület veszi körbe a romot.

Megnéztük a Balatont, megvan-e még. Megvan. Reméljük, jövőre is láthatja mindenki.

Azért ha már hazaértünk, megnéztünk néhány ittlakót, hogyan megy a soruk.

Lullán a birkák örülnek, hogy végre megérett a ringló, akarom mondani: mirabolán, fosókaszilva. mirabella, lotyószilva, cseresznyeszilva, móra-bóra. Ez mind ugyanannak a növénynek a neve.

Egyik barátunk kutyái is nagyon szerették, még a fáról is lerázták. Egy másik barátunk beoltotta a fáját cseresznyével. Júliusban 7 szem szilvacseresznye termett rajta: szilva méret, sárga szín, cseresznye íz. Jövőre megkóstoljuk.

A ringlót süteménybe, bóléba, kompótnak szokták még enni, de – aki szereti azt állítja – remek pálinka készül belőle, ami gyümölcsízű, enyhén édes, pedig egyáltalán nem tesznek bele se cukrot, se aromát.

Azért minden még a birkáknak se lehet tökéletes. A Bogáncs (Carduus crispus) szúrós tüskéit kerülik. Ez embermagas méltóságteljes növény.

Ellátogattunk Ságvárra is, a Betyárbarlanghoz.

A ságváriak 12-es szobaként emlegetik, mivel 12 „szobából” áll. A környéken vastag a lösztakaró, így könnyen kiáshatták ezt a búvóhelyet. Hogy ki ásta ki, azt senki sem tudja, egyes írások török, sőt tatárok elől menekülőknek tulajdonítják a kiásását. Ismertté a betyárvilág alkonyán vált, amikor is betyárok tanyája lett.

A Déli vasút megépítéséig (1860), amíg nem voltak lecsapolva a Balaton parti nádasok, mocsarak, a megye belső útjainak nagyobb volt a forgalma, így az ún. Miklósi v. Miklós-parti útnak, amely északról, Kiliti felől közelítette meg a Jaba völgyét, éppen szemben a Malom-heggyel, ahol a 12-es szoba található.

A Miklósi-út a Jaba felé vezető út találkozása előtt kiszélesedett, és a lapos völgyben két kút is adott vizet a szomjazóknak: a kristálytiszta (gyógyhatásúnak tartották) és a másik, amelynek rozsdaszínű volt a vize.

Itt, valamint a két út találkozásánál elhelyezkedő csárdánál gyakran megpihentek a fáradt utazók. Jó rálátás volt a hegyről a csárdára, talán még jelzés is volt a csárdás részéről a betyárok felé.

Somogyban híres betyárok „termettek”, így a két Patkó testvér, János és Pista. Későn kezdték a betyárkodást, túl a harmincon, de aztán hamar hírnévre tettek szert. 1860 táján összeveszett a két testvér, Pista a kis Koppány-völgyét választotta betyárélete helyszínéül.

Patkó Pista volt az, aki bandájával a környéket járta, őket tartották a 12-es szoba lakóinak. Hajdan akkora volt csak a rejtekhely bejárata, mint egy nagyobb rókalyuk, aki nem ismerte a helyet, nem sejthette, mit is rejt a földbe vájt szállás.

A Bujó-likhoz hasonlóan az évek-évtizedek folyamán a barlang is feltöltődött, napjainkban már nehézkesebb a bejutás. A nagysikerű Löszölő-Tökölő Túrák egyik állomása.

Elmentünk a Kási földvárhoz, Nyímbe.

Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levő vár a vidék legjobb védelmi helyzettel rendelkező, legépebben maradt erőssége. A rendkívül kedvező földrajzi helyzete, a meredek 245 m magas hegy, melynek tetejére épült, valamint a nagy földből készült védművei, szinte bevehetetlenné tették. Építtetője ismeretlen.

A majdnem szabályos kör alakú vár az Árpád-korban épülhetett, s védelmet nyújtott az alatta elterülő Kás falu lakóinak. A települést csak 1229-ben említik először, a vár már az ezt megelőző században is állhatott. Ezt bizonyítják az előkerült kerámia töredékek.

A falu a XIII. században a székesfehérvári káptalané. Hamarosan azonban már a nevezetes Csák nemzetség dudari ágáé. Azé a nemzetségé, mely 12 ágra oszlott, s a trencsényi ág leghíresebb sarja, Csák Máté.

Egy évvel az Árpád-ház kihalása után a dudari ág három családja osztja föl egymás közt a kási birtokot. A Csák nemzetség tagjai a vértesszentkereszti kolostorba temetkeztek. Valamelyik sarj e nemzetségi monostornak adományozza Kást. 1424-ben birtokos még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, s a budai káptalan is.

Ezen esztendőben említik először és utoljára határában a Nagyhegyen (mons Nagheg) várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy 570 éve pontosan fogalmaztak, valóban nagy ez a Nagyhegy. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. E férfiú pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát. Aztán jött a török hódoltság kora.

A közeli foki és endrédi török erősségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegető közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erősség. A Kási várnak kicsi az alapterülete. Hadászati jelentősége tehát igen csekély.

Nem véletlen, hogy a törökök nem itt e különben jól védhető helyen hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá 1558-ban a várépítéshez. A pusztulástól Kást nem oltalmazhatta meg közeli vára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései között van a maga 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.

A Kási vár romja

Az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29×21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású.

Alatta 9-10 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 méter. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 méter. A sánc mögött újabb árok fut körbe, mélysége 1-3 méter, szélessége 7-14 méter, majd a természetes lejtő folytatódik. A vár teljes területe 95×90 méter, 0,63 ha.

Somogy megye északkeleti részén, Siófoktól kb. 12 kilométerre a 65-ös útról Nyim község felé letérve lehet megközelíteni a községtől kb. 3 kilométerre található Kási várat.

Estére megérkeztünk Zamárdiba, meglátogattuk a rózsákat. Megnéztük, hogyan alszik a szöcske rózsaágyon.

Mit láttunk még az irodakertben? Mivel kezdtük a hétköznapokra visszaállást? Persze hogy kertépítéssel!