Úton a sályi Lator vár felé…
Erdőben, csodás tájon, különlegesen szép őszi virágok, zuzmók mellett.
Ez a nap a zuzmóknak kifejezetten jó, épp esik az eső
Örsúr vára
A Sálytól 4 km-re északnyugatra a Latorpuszta/Latorút felett fekvő Latorvár-tetőn, ahol három egymás közvetlen közelébe épült erősség található. Az első egy vaskori földvár, a második egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig a hegy déli oldalán épült Árpád-kori kővár, (Latorvár).
Örsúr várában talál kerámialeletek alapján építése a 10. századra tehető. Pusztulásának idejéről semmi sem árulkodik, de valószínű, hogy Latorvár építése előtt történt. Ez a vár szolgált az Örsúr nemzetség központjaként, majd annak két részre szakadása után a 13. század közepétől a Váraljai-ág birtokába került, míg a Daróci-ág a szomszédos Kács várát birtokolta. A várhoz tartozó Váralja falu valószínűleg a török korban pusztult el.
Örsúr várát Anonymus is említi. X. századi honfoglalás-kori nemzetségi erődített földvár, amely egy korábbi bronzkori (ie. 1100) földvárra épült, amely egy még korábbi újkőkori bükki-kultúra (ie. 5300-4800) által lakott és sáncolt fennsíkon épült. A jelentős méretű vár 2,4 ha területű, 5-6 méter magas kő és földfallal körül vett erősség volt.
A XI.-XII. században Árpád-kori erődített lakótorony épült a várhegy platójának egy nyúlványán a középkori Váralja falu felett, ahol a régészeti ásatások keresztény körkápolnáját (Rotunda) is feltárták.
Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15-20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.
Mezeijuhar (Acer campestre), honos fafajunk őszi ruhában a Bükk bércein.
Csipkebokor
Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia) szintén honos növényünk, az enyhe novemberi őszben még mindig hozza virágait.
